Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (sütiket) használunk. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü
0

Tényleg az a jó anya, aki egész nap a gyerekével foglalkozik?

Horváthné Krisztina

 

Mi anyák sokszor stresszelünk amiatt, hogy tényleg mindent megadjunk gyermekünknek. Képesek vagyunk azt hinni, hogy nem is vagyunk jó anyák, ha nem egész nap a gyerekünkkel foglalkozunk, nem kreatívkodunk vele órákig, és nem szervezünk neki minden hétre élményprogramot. Tényleg jó ez így?

Sajnos könnyű túlzásokba esni, én is megtapasztaltam ezt. Első gyermekemnél úgy gondoltam, az a jóanyai kötelességem, hogy mindenben kiszolgáljam és mindig rendelkezésére áljak. Azóta rájöttem, hogy ez nem jó sem neki, sem nekem. Nem maradt szinte semmi időm magamra, a házimunkára, és nem értettem, hogy más hogyan csinálja. Azt gondoltam, biztosan birtokában vannak valami titkos tudásnak.

 

 

Persze találkoztam olyanokkal is, akik hasonló cipőben jártak, mint én. Sok anyát lelki ismeretfurdalás gyötör, ha magával törődik, vagy dolgait végzi, és nem a gyerekével foglalkozik. És a gyereket sem kell félteni. Ha megszokta, hogy körülötte forog a világ, nem is enged ebből a kiváltságos helyzetből. Könnyen meggyőzheti anyát egy kis hisztivel, nyafogással, hogy vele foglalkozzon, hiszen övé az irányító szerep. Nem tanulta meg, hogy várni kell, míg anya vagy apa elolvas egy újságot, vagy elmosogat.

 

Ez a gyereknek sem jó!

Ha muszájból játszunk, foglalkozunk vele, már sokszor kifacsartnak érezhetjük magunkat, így nem tudunk kellő lelkesedéssel fordulni felé. Biztosak lehetünk benne, hogy ő megérzi ezt, és még nagyobb igénye lesz a minőségi együtt töltött időre, még többet követel tőlünk. Emellett ha testvére születik, bölcsödébe vagy óvodába megy, sokkal élesebb váltást fog neki jelenteni. Az önállóságban is lemaradhat, ha folyton őt szolgáljuk.

 

Pozitív, ha gyermekünkkel töltjük az időnket, sokat beszélgetünk és játszunk vele. Meg kellene viszont találni a kényes egyensúlyt, hogy ne váljunk rabszolgákká, és ne elkényeztetett kiskirályokat, királynőket neveljünk. Merjünk egy kicsit önzőek lenni és tanítsuk meg gyermekünket arra, hogy elfoglalja magát. Egy egészséges családban mindenkinek vannak szükségletei, igényei és feladatai, ezt ő is meg fogja érteni, ha következetesen ezt kommunikáljuk felé.

 

Önbizalmunknak és közérzetünknek nagyon jót tesz, ha kézben tartjuk a dolgainkat, nem úszik a háztartás, és időt fordítunk olyan dolgokra is, amik nekünk okoznak örömet és kikapcsolódást.

Gyermekünk is biztosan nyer ezzel a változással: talpraesettebbé, önállóbbá és életrevalóbbá válik. És kap egy lelkesebb és vidámabb anyát!

 

 
 
Tartalomhoz tartozó címkék: Blog anyaság gyereknevelés
blog comments powered by Disqus