Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (sütiket) használunk. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü

Nem rajzol a gyerekem? Aggódnom kellene?

Nem rajzol a gyerekem? Aggódnom kellene?

 

Sok szülőt aggodalommal tölt el, hogy gyermeke nem szeret rajzolni, és amikor igen, az is inkább firkálás. Jelent ez valami problémát a jövőre nézve? Egyáltalán mikortól „kell” tudni rajzolni egy gyereknek?

 
Amikor kiscsoportos kisfiam rajzaiban (nem volt sok) nem véltem felfedezni semmi számomra értelmezhető alakzatot, megkérdeztem az óvónőt erről. Szerencsére megnyugtatott, hogy teljesen rendben van így, és majd alakul a dolog. Viszont sajnos otthon is nehéz volt rávenni, hogy alkosson, úgy tűnt, nincs kedve hozzá. Most már jobb a helyzet, de még van hová fejlődni.
 
 
Mikortól illene már felismerhető formákat rajzolni?
Vannak gyerekek, akik 3 éves korukban már felismerhetően rajzolnak, ez azonban ritka. A nagy átlag az 5-6 éves kor, amikor az idegrendszeri érettség, a kismotoros mozgás elér erre a szintre. Addig bőven elég, ha firkál, ujjával fest.
 
Miért nem szeret rajzolni?
  • Vannak gyerekek, aki nincsenek megelégedve a saját rajzaikkal. Nekik nagyon fontos a külvilág véleménye, érzékenyebbek, mint az átlag. A kudarctól való félelem visszatartja őket, mert érzik, hogy még nem álnak készen rá. Valószínű még nem alakult ki az idegrendszeri érettség.
Fontos a türelem és hogy semmiképpen se erőltessük a rajzolást. Inkább válasszunk más, finommotoros mozgást fejlesztő tevékenységet. Ilyen lehet a gyurmázás, homokozás, gyümölcspucolás, darabolás stb. Remélhetőleg hamarosan kedvet kap a rajzoláshoz, festéshez is.
 
  • Az is lehet, hogy nem akar, szeret egy helyben ülni, és ezért nem tudja lekötni sokáig az asztalnál alkotás. Ők az örökmozgók, akik nem bírnak a fenekükön maradni.
Még jó, hogy festeni, rajzolni nem csak ülve lehet. Lehet fekve, állva, térdelve is. Szabadabb érzés, ha függőleges felületre festhetnek a gyerekek. Egy falra rögzített papír, vagy lepedő is megteszi. Ezen kívül lehet homokba, porba, hóba is rajzolni az ujjunkkal vagy egy bottal.
 
  • Van, hogy a gyereknek nincs kedve, mert unalmasnak találja és egyébként is, van annyi más izgalmas, amit lehet játszani!
Tegyük változatossá az alkotást, és igazítsuk az érdeklődési köréhez! Nálunk volt, hogy a kedvenc gyerekdalhoz kapcsolódó figurákat készítettük el, amit hurkapálcával bábozhatóvá is tettünk. Lehet krumplival nyomdázni, kézzel, lábbal, szivaccsal, nyáron vízzel és szinte bármivel bármire festeni. Tegyük kicsit izgalmasabbá az egészet!
 
Mit tegyünk, ha segíteni akarunk gyermekünknek?
 
Ne erőltesd!
Ne javítgasd a rajzát, és ne vedd ki a kezéből a ceruzát, hogy megmutasd neki, hogy hogyan kell! Elmehet a kedve az egésztől, így éppen az ellenkező hatást éred el. Élvezze a szabad alkotást, most ez a fontos.
 
Haladjatok fokozatosan!
Ne akard, hogy egyből a kis eszközökkel rajzoljon, mert lehet, hogy ezeket még nehéz neki irányítani, kézben tartani. Jó a marokkréta, aszfaltkréta, de a tenyér és ujjfestés is nagy élvezet. Utána jöhetnek a ceruzák, filcek, kis ecsetek.
 
Ne hasonlítgasd másokhoz!
Minden gyermek más. Ugyanazt a dolgot lehet teljesen máshogy is ábrázolni. Ráadásul úgy érezheti, hogy az ő műve nem elég jó.
 
Biztosíts elegendő mozgáslehetőséget gyermekednek!
A szabad mozgás nagyon fontos az idegrendszer fejlődéséhez. A nagymozgások (pl.: séta, futás, játszóterezés, biciklizés, úszás) beindítják a finommotoros mozgásokat is. Ha tehetjük, menjünk a szabadba, biztosítsunk lehetőséget gyermekünknek az elegendő mozgásra.
 
Remélhetően az idő, a szülők támogatása és az itt leírt tippek is segítenek, hogy gyermekeink örömmel vegyék kezükbe a ceruzát!

 

Tartalomhoz tartozó címkék: kreatívkodás ovi_bölcsi