Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (sütiket) használunk. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü
0

Hogyan fejleszd gyermeked érzelmi intelligenciáját?

Horváthné Krisztina

 

Ahhoz, hogy kezelni tudjuk az életünkben előforduló problémákat, szükséges az érzelmi állapotok felismerése önmagunkban és másokban is. Ez azonban sokszor a felnőtteknek is problémát okoz. 

Van, hogy teljesen egyértelmű, hogy mit érzünk, van, amikor azonban mélyre kell ásnunk magunkban, hogy kibogozzuk hogyan is állunk az érzelmeinkkel. Ha azonosítjuk magunkban az érzést, máris megindulhat egy pozitív folyamat, segíthetünk önmagunkon.

Mások érzelmeinek felismerése (empátia) a társas készségekben is alapvetően fontos. Ha együtt tudunk érezni a másikkal, könnyebben alkalmazkodhatunk, tudunk kapcsolatot építeni és kerülhetjük el a konfliktusokat.

 

Érdemes tehát fejlesztenünk gyermekünket ezen a területen is.

Hogyan tehetjük mindezt, íme pár ötlet.

 

1. Szülői példa

A legfontosabb, amit tehetünk, hogy jó példát mutatunk gyermekünknek. Fejezzük ki az érzelmeinket, nevezzük meg őket. A negatív érzéseket is. Most mérges vagyok, mert…. Csalódott vagyok…Dühös vagyok….

Ezzel biztosítjuk gyermekünket, hogy elfogadható és normális, ha rossz érzéseink vannak.

Ezzel azt is megmutatjuk, hogy lehetünk mérgesek, de azt elfogadható módon kell a másik tudomására hozni. Szavakkal és semmiképpen sem erőszakkal, durvasággal.

 

2. Amikor még nem tudja elmondani

Ha még nem beszél, vagy nehezen nyílik meg, és nem mondja el mi bántja, segíthetünk gyermekünknek abban, hogy beazonosítsa az érzéseit. Ha látjuk, hogy sír, megfogalmazhatjuk, amit érezhet. Mérges, vagy fél valamitől. Pl.: Haragszol a nővéredre, mert elvette a könyvet, amit olvastál.

Lehet, hogy nem mindig találjuk el pontosan, de elindítjuk benne, hogy ő maga is elgondolkodjon rajta, mit érez.

Emellett úgy érzi, hogy megértik és elfogadják őt, negatív érzéseivel együtt, így szívesebben fordul hozzánk később a problémáival.

 

                          

 

3. Mesék

A meséknek nagy szerepe van az EQ fejlesztésében. Ahogy szövődik a mese, annak szereplői átélnek bizonyos szituációkat, érzelmeket. Ha olyan mesét választunk, ami a gyermek érzelmi szintjéhez igazodik, könnyen saját magára ismerhet. A mesepszichológia ma már egy tudomány, speciálisan az érzelmi intelligencia fejlesztésére is íródnak mesék. Választhatunk ezek közül is, de nem szükségszerű, hiszen bármilyen mese alkalmas lehet a fejlesztésre. A mese végén elbeszélgethetünk arról, hogy az egyes szereplők mit érezhettek egy adott helyzetben, ezzel fejlesztve gyermekünkben az empátiát.

 

4. Bábozás

Kevés olyan fejlesztő eszköz van, ami ilyen nagymértékben hozzájárulhat a gyermekek érzelmi életének gazdagodásához. Már az egy év körüli gyermekek is felfigyelnek az eljátszott jelenetekre, és igyekeznek értelmezni azt a maguk szintjén, a 3 év felettiek pedig szívesen be is kapcsolódnak a történet alakításába. A kedvenc témák általában az életből születnek, de fontos szerepe van a fantáziának is. Újrajátszhatók egyes élmények, ami lehetővé teszi azok érzelmi értelmezését, rendszerezését. Akkor is alkalmazhatjuk, ha már tudjuk, hogy kellemetlen helyzet, élmény előtt áll a gyermekünk. Kórházba kell menni, kötözés, válás stb. Ha felkészítjük a rá váró nehézségekre, könnyebben megbirkózhat velük. Fontos, hogy mindig pozitív tanulsága legyen az eljátszott történetnek, és sugallja a gyermeknek, az érzelmek természetesek, az élet velejárói.

                     

 

 
 
Tartalomhoz tartozó címkék: Blog mesék anyaság gyereknevelés
blog comments powered by Disqus